Egy harmincas írónő nem találja a helyét a világban. Próbál a boldog múltba kapaszkodni, de az idő elhalad mellette, ő pedig csak sodródik az árral, miközben egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül.

Jason Reitman filmje nem lett túl jó alkotás. A Charlize Theron által alakított szingli csaj keresi a boldogságot, de egy olyan helyen, ahol szinte mindent és mindenkit lenéz. Eléggé ellenszenves karaktert formál meg Theron, így nem tudtam érte szorítani.

A forgatókönyv elég vacak. Elindul a történet A pontból, hogy a végére eljussunk B pontba, de itt nincs karakterfejlődés, mivel a főszereplő egy lélektelen nagyvárosi lány, aki csak önmagával foglalkozik. Persze kívülről nagyon sikeresnek látszik, akit sokan irigyelnek, de a valóság egészen más.

Theron remek alakítást nyújt, ezt el kell ismernem, de ez nem menti meg a filmet. Lehet, hogy Diablo Cody önmagát akarta igazolni ezzel a sztorival, de ez nem jött össze neki. Legalábbis én ezt a filmet egyáltalán nem élveztem. Az amerikai társadalomról azért ad egy fajta látleletet a film, ami nem túl pozitív kicsengésű. Értékelésem: 50%