Nem nevezném magamat színházba járó embernek, de egy évben párszor ellátogatok a Miskolci Nemzeti Színházba, hogy egy kis kultúrát csepegtessek magamba. Szeretem a színházat, jó látni a színészeket "testközelben" is. Legutóbb a Szeget szeggel című Shakespeare művet sikerült megnéznem. A történet központi alakja Vincentio, a Herceg, aki élvezi a hatalmat és a vele járó előnyöket, mégis egy időre átengedi pozícióját Angelónak, a helytartónak. Ő rögtön neki is lát a nemes feldatnak: rendet kell tenni az erkölcsileg lezüllött Bécsben. Halálra is ítél egy fiatalembert, Claudiót, aki teherbe ejtett egy fiatal lányt, így az erkölcstelensége miatt vesznie kell. A fiú erényes húga, Izabella megpróbálja a helytartónál elérni az ítélet enyhítését. A cselekmény tovább bonyolódik, míg eljutunk az igazság (?) pillanatáig.

A darabot Radoslav Milenkovic rendezte. Összességében azt mondhatom, hogy tetszett a Szeget szeggel, még ha akadt is pár zavaró tényező. Kaszás Géza alakította a Herceget. Őt még nem láttam színházban, és amennyire meg tudom ítélni, jól hozta a figurát, mindkét "szerepben" hiteles volt. A többi színész munkája is teljesen korrekt volt, mindenkit jónak vélek. Sok rutinos színész kapott szerepet a darabban, akiknek a játéka külön élvezetes. Korábban más daraban is láttam már például Áron Lászlót és Hunyadkürti Istvánt, és most sem okoztak csalódást. Külön kiemelném még a léhűtő szerepében brillírozó Harsányi Attilát, illetve a tisztaság megtestesítőjét, Fabók Mariannt, aki fiatal kora ellenére szintén hiteles játékkal örvendeztette meg a közönséget.

A mű fontos kérdéseket boncolgatott, amelyek nem csak a 17. században, hanem napjainkban is kiemelkedő fontossággal bírnak. Morál, erkölcs, törvény, hatalom, választási lehetőségek, politikai manipuláció. Milyen döntéseket hoz az ember? Ha a törvényhozó is vét a törtvény ellen, akkor ő különb az egyszerű polgárnál? A szüzesség feláldozása emberéletet menthet. Melyik a nagyobb bűn? Az ártatlanság elvesztése, vagy hagyni elveszni a testvért? Teljesíteni a parancsot, vagy megmenteni egy életet a megtagadásával?

Ami kritikát megfogalmaznék az előadással kapcsolatban, az az, hogy a közönséget túlságosan bevonták a darabba. Gondolok itt arra, hogy nem akartam passzívan dohányozni, illetve a vízből se biztos kért volna az első néhány sor. A másik, hogy kicsit kevesebb erkölcstelenség is elég lett volna, úgy se vész' el semmi a mondanivalóból. Újra csak azt mondhatom, hogy érdemes megtekinteni a miskolci színház eme előadását. Én jól szórakoztam.