
Nem tudom, hogy az olvasóim hogy vannak vele, de nekem néha nagy fejtörést okoz, hogy egy régebbi - már látott filmet/sorozatot - nézzek meg újra, vagy egy új alkotást tekintsek meg.
Természetesen az lenne az ideális, ha mindkettőre jutna elég idő, de ez nem így van. A régi kedvenceket is jó újra megnézni, hiszen tudjuk, hogy mire számíthatunk. Az új filmeket/sorozatokat pedig részben azért is nézi meg az ember, mert lehet, hogy egy új kedvencre talál bennük.
Én inkább az új mozgóképeket részesítem előnyben, a régiek esetében pedig az emlékeimből élek. Most nyáron azért néhány régi filmet ismét megnéztem, illetve belekezdtem a Rém rendes darába is.
Számtalan film és sorozat van még a megnézendő alkotások listáján, és ez a lista sose fog lenullázódni. Most például élvezettel darálom a SoA 2. évadát és a Rém rendes 3. évadát, de szívesen megnézném újra például a Dawson 2. évadát, az Észak és Délt, a Sliderst, vagy éppen a Grant kapitány gyermekeit; hogy a mindig tervezet LOST ismétlésről már ne is beszéljek. Filmeknél pedig minden nyárra betervezem A Gyűrűk Ura újranézést, de ez most is elmaradt.
Ti hogy vagytok ezzel? A régi kedvenceket vagy az újdonságokat részesítitek előnyben?
Ha csak a mozgóképnek élne az ember, akkor talán jutna idő erre is, arra is, de természetesen ez nem így van.
Azt már elég régen tudjuk Rákay Philip lett az m1 - majd később az m2 - intendánsa. Az ő feladata, hogy megújítsa a köztévét. Jó lenne, ha tényleg egy olyan megújuláson menne keresztül a köztévé, ami a nézők érdekeit szolgálja. Ősszel elvileg jön majd az új műsorstruktúra, új műsorokkal, új sorozatokkal. Hogy mi vár majd ránk, arról még nem lehet tudni semmi konkrétumot. Nagy a titkolózás.
Az biztos, hogy most nyáron már valami megindult a köztévénél - és most nem az elbocsátásokra gondolok. Változott a műsorstruktúra, ami meg is látszik a nézettségeken. Végre későbbre például az Estét!
Az m1-et nyugodtan nevezhetjük nyuggeradónak, mivel a 18-49-es nézettségeik nagyon gyengék. Teljes nézettségben se túl gyakran érnek el milliós nézettséget (800e felé se nagyon mennek a számok), de most nyáron valami megmozdult a csatornánál. A klasszikus magyar filmek és a kabarék hozzák a legjobb számokat, és a hétvégi filmeknél is egész jó alkotásokat mutatnak be.
A foci is visszakerült az m1-re, aminek én örülök, mert itt van a helye az NBI-es és a válogatott mérkőzéseknek is.
Elvileg ősztől valamilyen vetélkedő is lesz az m1-en. Nem tudom, hogy valamelyik régit akarják-e feléleszteni, vagy esetleg egy újat, de az biztos, hogy én egy műveltségi vetélkedőnek örülnék. A kereskedelmi tévéken lévő, leginkább gyépéseknek készült csili-vili, tartalom nélküli vetélkedőkből nem kell egy újabb darab. Legjobban a Legyen Ön is milliomos! vagy a Mindent vagy semmit feltámasztásának örülnék.
Külföldi sorozatok terén eddig leginkább európai alkotásokkal próbálkoztak, ami egyrészt jó (a kertévéknél ritkaság az európai sorozat), másrészt rossz (alacsony nézettség) stratégia. Talán a francia és olasz sorozatok mellett meg kéne próbálkozniuk az angol szériákkal is.
Amerikai sikersorozatot azonban nehéz lesz szereznie a csatornának, hiszen a kereskedelmi tévék élő szerződésekkel rendelkeznek. Sose lehet azonban tudni, hogy mire tud majd lecsapni a csatorna. Vannak még parlagon fekvő sorozatok, amelyek csak a magyar premierre várnak. Esetleg egy-egy szitkommal (Agymenők, Nevelésből elégséges) megpróbálkozhatnának.
Az biztos, hogy ősszel is lesznek NBI-es mérkőzések a csatornán. Azt nem hiszem, hogy péntekenként maradnának a színházi közvetítések, bár egész jó nézettséget produkálnak így nyáron. Azt nem tudom, hogy ezekben a kabaré összeállításokban csak ismétlés van-e, de az egyértelmű, hogy az idősebb korosztálynak komoly igénye van rá. Számomra komoly pozitívumot jelent az is, hogy a műsorokat nem szakítják meg reklámok.
Summa summarum, nagyon kíváncsi leszek az m1 őszi műsorstruktúrájára. Remélem, hogy előrelépést mutat majd a csatorna, és egy nézhető alternatívát biztosít majd a kertévék celebimádó műsoraival szemben. Süveges lemondása óta sajnos az m2-ről semmi hír nem jött. Bízzunk benne, hogy valamit majd viszontlátunk ott is a tervekből.
Ti milyen közszolgálati tévét néznétek szívesen?
Én köszönöm, jól elleszek még az elmaradt sorozatokkal (Outcasts, Nikita S1, Camelot, Chicago Code), meg a darára váró sorozataimmal, de hátha van olyan olvasó, aki sorozathiánnyal küszködik. Szóval ez a bejegyzés most a tiétek lenne. Itt lehet most kommentben ajánlani egymásnak sorozatokat, akár régi klasszikusokat is (pl. Twin Peaks, X-akták).
Én a következőket ajánlanám megnézésre. Elsősorban a Trónok harcát, a Nevelésből elégségest, A törvény emberét és a Spartacust tudnám kiemelni.
Vendégkritikákat pedig továbbra is nyugodtan küldhettek. Egyrészt jó az, ha egy szélesebb palettáról válogathat az olvasó, másrészt a bloggernek is jó néha, ha mentesül egy kicsit az írás alól; főleg akkor, ha sok a meló. Ezért is van mostanában kevesebb bejegyzés a szokásosnál.
Vendégkritikánál természetesen elsőbbséget élveznek azok, akik szoktak kommentelni. Hamarosan egyébként jön is egy vendégírás egy régebbi sorozatról.
Korábban írtam már az MTV terveiről, de azóta jött egy újabb fontos hír: Medveczky Balázsa Rákay Philipet nevezte ki az m1 élére, míg Süveges Gergő az m2-t irányítja majd.
Az m1 tehát szeretné visszaszerezni egykori nézőit, az m2-ből pedig egy gyerekadó lesz majd.
Rákay Philipet már nem kevés támadás érte a kinevezése után. Ezekkel én most nem szeretnék foglalkozni. Régebben volt neki egy mozimagazinja az m1-en, amit Bálint Antóniával vezetett, majd sokáig volt a HírTV műsorvezetője. Nem mondanám, hogy végigkövettem volna az eddigi pályafutását, de ezek alapján jó műsorvezetőnek tartom. Most persze egy másfajta feladata lesz az m1-en, ami nem lesz könnyű. Újra nézhetővé kell tenni a csatornát, nem mellesleg pedig fel kell tornáznia az igencsak megcsappant nézettséget, szem előtt tartva a közszolgálatiságot.
Várhatóak tehát újra show műsorok, vetélkedők, filmek, sorozatok, és persze politikai háttérműsorok. Természetesen a csatorna új struktúrája majd csak ősszel lesz látható, de azért biztos lesz addig is már némi változás. Egy kis műsorstruktúra átrendezéssel talán lehetne egy picit növelni a nézettséget. Persze a közszolgálati adónál nem a nézettség az atyaúristen, de az itt sem lehet mellékes, hogy mennyien néznek egy adott műsort. Én azzal kezdeném a műsorstruktúra átalakítását, hogy az Estét egy jó órával későbbre tenném. Sokkal kedvezőbb lehetne a műsor közönségaránya fél 11-től, na és nem húzná le a főműsoridő nézettségét. A Tovább mögött folytatom az elmélkedést.
Úgy kezdtük meg az év 9. hónapját, hogy már nem vagyunk 10 millióan ebben az országban. Persze pontos képet majd csak a jövő évi népszámlálás ad, de ez a tény már önmagában elgondolkodtató. Miközben a világ a túlnépesedéstől retteg, mi szépen lassan elfogyunk. Az "Elolvasom" után megosztom az ezzel kapcsolatos gondolataimat.
Sokan vannak, akik a filmekre esküsznek, de nincsenek kevesen azok sem, akik a sorozatokat részesítik előnyben. És vannak olyanok is, akik mindkét világban otthonosan mozognak. Én ez utóbbi csoportba sorolnám magam, de kétségtelen, hogy filmet és sorozatot se tudok annyit nézni, amennyit szeretnék.
Nem is ez a lényeg most, hanem az, hogy eldöntsük, eldöntsétek, a film vagy a sorozat ér többet. Persze nem biztos, hogy el kell dönteni a címben feltett kérdést.
Miért jó egy film? Mitől jó egy sorozat? Miért jó egy történetet nézni évadokon keresztül? Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket lehet még feltenni a témában.
Az biztos, hogy előítéletesek az emberek. Sokan azért nem néznek sorozatokat, mert "Á én nem nézek sorozatokat." Ennyivel letudják az egészet, és ezzel lebecsülik az összes sorozatot, méghozzá úgy, hogy nem is ismerik a sorozatok világát. Pedig készültek olyan sorozatok az elmúlt években, évtizedekben, amelyek elismerésre méltóak.
A filmek között is van sok vacak alkotás, ahogy a sorozatoknál is. A sorozatoknál talán az lehet a gát sokaknál, hogy nem akarnak 22×40 percig egy történetben elmélyedni. A filmek ellen meg talán a karakterfejlődést lehet felhozni, mint negatívumot. Az időbeli korlát miatt itt nem lehet úgy kibontani az egyes jellemeket, mint a sorozatokban.
Még folytathatnám a boncolgatást, de inkább rátok bízom ezt a feladatot. Ha gondoljátok, akkor a hozzászólásokban lehet felsorakoztatni éveket, ellenérveket egyik, illetve másik oldalon is. Én meg utoljára csak annyit kérdezek: A filmek vagy a sorozatok nyújtanak többet a néző számára?
Filmrajongóként már nagyon régóta érdekelt a filmek világa, így már középiskolás koromtól kezdve, sok mozimagazin fordult meg a kezemben. Az első ilyen újság talán a CINEMA volt, majd jött a VOX, és egy ideig a TOTAL FILM is. Emlékszem, hogy spóroltam a napi kaja pénzemen, aztán összejött annyi egy hét alatt, hogy meg tudtam venni valamelyik újságot. A CINEMA nem volt igazán kedvencem, főleg azért, mert tele volt képpel, információt meg alig tartalmazott a filmekről, de azért egy ideig ezt is vásároltam.
A 90-es évek óta azonban sokat változott a világ. Az internet hódításával egyre kevésbé volt már nekem is szükségem a mozimagazinokra. A TOTAL FILM nem volt hosszú életű, a CINEMA meg a közelmúltban múlt ki, de már régóta nem vettem.. A VOX-ra viszont még a mai napig beruházok. Alig-alig olvasom már, de azért még veszem. Mostanában meg megjelent egy új filmes újság, ez pedig a MOZIMÁNIA. Kíváncsiságból megvettem az augusztusi számot. Nem rossz magazin, de nem hinném, hogy rendszeres vásárlóvá válnék. Aztán - ha jól emlékszem - volt még egy Filmcsillag nevű magazin is, meg a Mozinet, ami talán még ma is megjelenik.
Úgy gondolom, hogy a mai világban ezek a magazinok már nagyon nehéz helyzetben vannak. Egyszerűen a nyomtatott sajtó nem versenyezhet az internettel. Ha valaki friss filmes hírekre kíváncsi, akkor az interneten keresztül szerezheti meg leggyorsabban ezeket az infókat. Mire a nyomtatott sajtó lehozza ezeket, könnyen lehet, hogy már el is veszítik aktualitásukat.
Persze ott vannak ezekben a magazinokban a hosszabb írások a filmekről, kritikák, különböző összeállítások, ami miatt érdemes lehet még havonta egyszer beruházni egy mozimagazinra. A CINEMA megszűnése és a VOX oldalszám csökkentése viszont azt jelzi, hogy egyre kevesebb az igény a mozimagazinokra. A kis elmélkedésemet két kérdéssel zárnám:
1. Érdemes-e még mozimagazint vásárolni?
2.Te melyik mozimagazint olvasod?
A starz csatorna leginkább a filmjeiről volt ismert eddig. Most is olyan filmeket adnak majd, mint A törvénytisztelő polgár, a Zombieland vagy éppen a 2012. Tehát eléggé hasonlít az HBO-ra, csak nincs annyi saját gyártású sorozatuk. A helyzet azonban változóban van. Pár éve még csak filmeket adott a csatorna, de aztán jöttek az első sorozatok (Party Down, Crash), majd az igazi sikersorozat, a Spartacus is. Jó két hét múlva meg elstartol A katedrális is, ami elé nagy várakozással tekintek. Ez még mindig nem túl sok sorozat, de a napokban jött a hír, hogy a jövőben inkább sorozatokat finanszíroznának, mint filmekre költenének sok pénzt. Sorozatos szempontból ez az elképzelés nagyon örvendetes. Egyelőre ennyi a konkrétum, de én egy kicsit továbbgondoltam a lehetőségeket. Egy kicsit el is rugaszkodtam a valóságtól.
Elég hosszú szünet után folytatódott végre a Supernatural, de különösebben nem volt jó rész. Átlagosnak azért elment. Nem is erről akarok most írni, hanem a sorozat magyar sorsáról. Az RTL Klub szépen leadta az első két évadot. Az első évad még a Lost utáni 10 órási sávban volt látható, majd a második már 11 után került műsorba. Egy ideig szintén a Lost vezette fel, majd később filmeket adott előtte az RTL. 2008 tavaszán azonban megszakadt a magyar vetítés, pedig a nézettségre nem lehetett panasz. Anno ezzel a promóval csalogatták a képernyő elé a nézőket.

Igaz, hogy a Viasat3 már megismételt másfél évadot, de jelenleg náluk sem látható a folytatás. Az RTL Klub pedig inkább ismétli az 1. évadot, éjjel 1 körüli időpontban. Jövő héten véget ér a csatornán A hatalom hálójában, de a helyén inkább Gyilkos elmék ismétlést láthatunk majd, pedig legalább azt megérdemelné az Odaát, hogy ebbe a sávba kerüljön az ismétlés.
Azt már régóta tudjuk, hogy a 3. évad is elérhető már szinkronnal, mégsem kelül egyhamar a magyar képernyőkre ez az évad. Ráadásul a DVD kiadás is elakadt az 1. évadnál. Valamiért nagyon mostohagyerek ez az Odaát, de nem értem az okát, mert a nézettségre nem lehet fogni a mellőzést (a DVD kiadásnak persze más okai vannak). Vagy csak nekem hiányzik a sorozat a magyar műsorkínálatból? Szóval, én szeretném már, ha a tévében is láthatnánk a Winchester testvérek további vadászatait.
Végezetül néhány adattal támasztanám alá az eddigieket, tehát Odaát nézettség következik:
Sajnos ebben a bejegyzésben nem arról fogok írni, hogy milyen jó is a magyar gazdaság, illetve a társadalom, mert rengeteg olyan probléma nehezíti mindennapjainkat, amelyeket a rendszerváltás óta már ideje lett volna valamelyik kormánynak megoldania. Nem célom az, hogy konkrétan politizálásba menjek bele, így pártok megnevezése nélkül vázolnám azt, hogy mi a véleményem a XXI. századi Magyarországról.
Hogy mégis miért írok erről? A blog fő profilja nem ez, de azért néha elfér itt ilyen bejegyzés is, és fontosnak tartom, hogy "beszéljünk" róla. Szeretnék már végre egy olyan Magyarországon élni, ahol megbecsülik a magyar embert, és büszkén tekinthetünk a jelenünkre, mert például jól élünk. Szóval szeretnék már végre büszke lenni arra, hogy magyar vagyok. A történelmünk gazdag, elődeink sok dicső tettet vittek véghez, de jelenleg úgy fest, hogy a jövőnk nem túl rózsás. Egyáltalán meddig lesz még Magyarország Európa közepén? Ha a mostani folyamatokban nem történik változás, akkor 100 évet se adok annak, hogy eltűnünk az európai nemzetek sorából. Túléltünk tatárt, törököt és oroszt, de önmagunkat fogjuk elpusztítani?
A kis bevezetés után akkor néhány konkrét problémára térnék ki. Nagyon régen beígértem már ezt a posztot, de a megírását mindig csak halogattam. Eddig. Most viszont már olvasható néhány gondolatom.
Mindig nagy vita van arról, hogy egy adott filmnek vagy sorozatnak milyen a szinkronja. Sokan kifejezetten utálják a magyar szinkront, de olyanok is vannak, akik szeretik. Én szeretem a szinkront, de nem minden esetben, mert vannak jó munkák, de találkozhatunk kifejezetten rossz szinkronokkal is. Nem is akarom én most eldönteni ezt a vitát, mert nem ez lesz ezen bejegyzés lényege, hanem az én kedvenc szinkronhangjaim. Mert van egy pár. Három női és három férfi hangot emelnék ki.
Először kezdeném a női hangokkal. Nehéz dolog ez mert sok hangot szeretek. Nem is fogok sorrendet állítani.
A három kedvenc férfi szinkronszínészem közül sajnos már csak ketten élnek.
Sokáig sorolhatnám még azokat a szinkronhangokat, akiket szeretek.
Nagyon szeretem a történelmi filmeket, csak sajnos kevés van belőlük, és úgy látszik, hogy az amerikai közönséget se nagyon érdeklik az ilyen jellegű filmek. Legalábbis a kasszáknál nem szoktak annyira jól szerepelni. Persze vannak kivételek is. De először tisztázzuk, hogy mit is értek történelmi film alatt.
Igazából azokra a filmekre szoktam használni a történelmi kategóriát, amely a múltban játszódik (milyen meglepő) - de nem sorolom ide a világháborús, háborús filmeket - és kell bizonyos távlat - mondjuk 50 év - hogy történelmi távlatból tudjunk szemlélni egy eseményt. A háborús filmek is történelminek tekinthetőek, de egy külön kategóriát képeznek, és az ilyen filmekből nincs hiány a piacon. Gyakorlatilag tehát a 20. században, a század második felében játszódó filmeket nem nagyon sorolnám a történelmi filmekhez. Még így se könnyű azonban meghatározni, hogy mit is tartozik a történelmi filmek közé. Talán azokat a filmeket sorolhatjuk ide, amelyek valamilyen fontosabb történelmi eseményt mutatnak be. Ez persze nem mindig sikerül jól, főleg ha arra gondolunk, hogy a filmesek mennyire kezelik szabadon a történelmet. De erről majd egy kicsit lentebb. Hogy kicsit konkrétabb legyen a meghatározás, hoznék néhány példát a történelmi filmekre.
Az ókorban játszódó filmek közül három filmet emelnék ki, a Gladiátort (2000), a Ben Hurt (1959) és a Tróját (2004). A Trójánál lehet vitatni, hogy mennyire történelmi, hiszen egy irodalmi mű alapján készült, de történelmi eseményeket dolgoz fel, bár kevés forrásunk van a trójai háborúról. A Gladiátor egy nagyszerű film, csak nem sok köze van a valódi történelemhez. Ez persze a film értékéből semmit sem von le. A Ben Hur meg egy 11 Oscart nyert alkotás, ami még ma is megállja a helyét.

A középkorban játszódó filmek közül kiemelném Az első lovagot (1995), a Mennyei királyságot (2005), A Robin Hood, a tolvajok fejedelmét (1991), az 1492-t (1992) és természetesen A rettenthetetlent (1995). A rettenthetetlenről már többször is ejtettem szót, mivel ez a kedvenc filmem. Történelmileg is meglepően hiteles, nem sok csúsztatás van benne. Az első lovagban Artúr király történetét ismerhetjük meg, ami a filmesek egyik kedvenc témája, gondoljunk csak az Excaliburra (1981) vagy az Artúr királyra (2004). Utóbbi szerintem nagyon gyenge eresztés. A Robin Hood Kevin Costner egyik legjobb filmje. Az 1492 meg Ridley Scott egyik anyagi csődje, bár a film nem rossz (úja kéne már nézni). Innen lehetne még sorolni alkotásokat, de térjünk át az újkorra.
Ha már a spanyolok másodszor is felfedezték Amerikát, akkor Mel Gibson ismét fegyvert ragad az angolok ellen A hazafiban (2000), hogy kivívja a 13 angol gyarmat függetlenségét. Tom Cruise Az utolsó szamurájban (2003) harcol először a feudalizmus ellen, majd mellette. Talán még a Kapitány és katonát (2003) említhetném innen meg.

A magyar történelemről is készültek szép számmal filmek, de közel sem elegendő mennyiségben és minőségben. Például harcoltunk a törökkel az Egri csillagokban (1968), elfoglaltuk a Kárpát-medencét a Honfoglalásban (1996), Szent László, Géza és Salamon harcát a Sacra Coronában (2001), vagy éppen Széchenyi munkásságát A hídemberben (2002).
Történelmi sorozatok is vannak azért. Most fut például a Dunán a Cook kapitány (1987), aztán az Észak és Dél (1985) vagy a franciák remek minisorozata, a Napóleon (2002). Napjainkban meg itt van ugye a Tudorok, de ezt sajnos nem tudom megítélni, mivel még egy részt sem láttam. Nagy csalódás volt számomra a Róma (2005-2007) sorozat.
Sajnos kevés történelmi film készül mostanában, főleg hazánkban, pedig eléggé gazdag a történelmük, így lenne mit feldolgozni, csak sok pénz és tehetséges alkotók kellenének hozzá. Nagyon örülnék, ha készülne egy film a kalandozásokról vagy valamelyik jelentős csatáról. Szó volt már arról, hogy Hunyadiról készítenek majd egy filmet, de mostanában erről a projektről se lehet hallani. A nándorfehérvári diadalról igazán nagy filmet lehetne forgatni, de sorolhatnám még sokáig.
A világtörténelemben meg pláne van rengeteg olyan történelmi esemény, amit feldolgozva kiváló filmet/filmeket lehetne készíteni. Gondoljunk csak az ókori görögökre, a rómaiakra vagy a perzsákra. A pun háborúkról vagy a görög-perzsa háborúkról is szívesen látnék filmet. Oké, hogy a 300 ezt dolgozza fel, de az nem történelmi film, hanem fantasy. Szívesen megnézném azt is a vásznon, amikor Vörös Erikék felfedezték Amerikát, és még ezt is hosszasan sorolhatnám.
A lényeg az, hogy hiányolom a jó történelmi filmeket.
Manapság - amikor egyre kevesebb ember jár moziba - felvetődik a kérdés, hogy mi lehet ennek az oka. Rosszabbak lettek a filmek? A letöltések okolhatóak a nézőszámcsökkenés miatt? Drágábbak lettek a mozijegyek? Átalakulnak korunk szórakozási normái? Valami oka biztos van ennek. Nem tudom letenni a voksomat egyik kérdés mellett sem. Nézzük kérdésenként!
Nem hiszem, hogy ma rosszabb filmek készülnének, mint korábban. Ma is vannak nagyszerű alkotások, és régen is születtek vacak filmek. Az biztos, hogy manapság egy évben több film készül, mint mondjuk 30 évvel ezelőtt, így törvényszerű, hogy több rossz film kerül a nézők elé egy évben; persze lehet, hogy csak DVD-n.
Azt sem hiszem, hogy az internetet, a letöltéseket kellene okolni. Ha magamból indulok ki, akkor én mostanában éppen többet járok moziba, mint mondjuk 5-10 éve. Inkább a tévéknél okozhat a letöltés néző vesztést. A nagy vagy éppen látványos filmeket régen is, ma is moziban néztem, ami meg annyira nem érdekelt, évekkel később megnéztem a tévében. Most annyi a különbség, hogy nem várok a kereskedelmi tévékre, hogy ott megnézzem egy film vágott verzióját, hanem inkább letöltöm.
A mozijegyek biztos, hogy drágábbak lettek. Régen még a szegények színházának nevezték a mozit. Jelenleg viszont olcsóbban meg lehet tekinteni egy színi előadást, mint egy premierfilmet valamelyik multiplexben. 2009-ben pedig már elég ritka, ha az ember 1000 Ft alatt jegyet tud váltani egy filmre. Kivéve, ha van diákjegy, vagy valamilyen akció. Igaz, hogy minőségi előrelépés is történt a 90-es évektől, de a jegyárak mégis nagyobb mértékben emelkedtek, mint az indokolható lenne.
Moziba járni persze jó. Azt az élményt semmi sem kárpótolja, lehet akármilyen házimozija otthon az embernek. Ezzel kapcsolatban lenne egy kérdésem a blog olvasóihoz:
Volt már olyan film, amit többször is megnéztél moziban?
Elárulom, hogy nekem eddig két film volt, amit többször is megnéztem moziban. Háromszor láttam A Gyűrűk Ura: A Gyűrű szövetségét és kétszer A Gyűrük Ura: A király visszatért.
Lehetne még sok egyéb aspektusát is megvizsgálni a moziba járásnak (szinkron vs. felirat, bunkó nézők stb.), de az majd esetleg egy másik bejegyzés tárgya lesz.
Július van, ezt azt hiszem, lehet érezni a hőmérsékleten. Mind a szobában, mind kint a természetben. Most nem az egyéb, szabadtéri elfoglaltságaimról akarok írni, mivel nem ez a blog célja, hanem arról, hogy mi várható a következő hetekben a blogon. A tartalmat pedig elsősorban az határozza meg, hogy miket fogok nézni a következő hetekben. Íme egy kis ízelítő.
Elsősorban a sorozatokra térnék ki, mivel ezt jobban meg lehet tervezni. Filmet úgyis olyat nézek, amihez éppen kedvem van.
Van pár megkezdett évadom, amit a közeljövőben be kellene fejezni. Ilyen a Csillagkapu 10. évad. Ebből már nem sok rész van hátra. Az Internátus 1. évadából már csak egy rész van hátra. Megkezdtem továbbá a Két pasi meg egy kicsi 6. és a Gyilkos elmék 4. évadát. A Halottnak a csók 2. évada is a terítéken van. Ezzel annyi a baj, hogy a Viasat nem adja le az utolsó három részt, én meg szinkronnal nézem. A South Park 12. évadát nem sok kedvem van folytatni.
Aztán itt van még a ma induló Crusoe, a kedden indult Chuck, amit biztos, hogy nézek, meg a vasárnak induló Greek, a szövetség.
Valamint most kedvet kaptam a Szellemekkel suttogóhoz és a BSG-t is el kellene már kezdeni, meg a 24 6. évadát.
Hát ennyi. Gyakorlatilag ez egy rövidített daralista.
Nem olyan régen olvastam egy cikket arról, hogy egyes tudósok szerint nem kizárt, hogy már a közelebbi jövőben akár 1000 évig is élhessen egy ember. Ezzel kapcsolatban vetném most monitorra néhány gondolatomat. Természetesen a bejegyzés címe túloz, hiszen 1000 év még nem az örökkévalóság, de a mostani várható élettartam mellett mégis annak tűnik. Pláne, ha a mai magyar viszonyokra gondolunk.
Hogy hogyan lehetséges ez az 1000 év? Állítólag vissza tudják majd fordítani az öregedést. De nem is a tudományos része az érdekes ennek az egésznek, hanem a társadalmi vonatkozása.
Filmekben, sorozatokban, könyvekben már sokszor foglalkoztak ezzel a témával, persze nem úgy, hogy az egész emberiségnek lenne ilyen hosszú élete. Gondoljunk csak a vámpírokra. Gyakorlatilag halhatatlanok, de a napfényt és a fából készült karókat már nem annyira szeretik. Vagy ott van a Hegylakó sorozat, ahol a halhatatlanoknak egyedül a nyakukra kell vigyázniuk, egyébként örökké élhetnek. Az idő kereke könyvekben meg ott vannak az aes sedai-ok, akik akár több száz évig is élhetnek. Persze ezekben a történetekben mindig szembesülünk az öröklét árnyoldalaival is, mivel a hősök normális emberekkel vannak körülvéve, akik halandóak, így hiába él a halhatatlan több száz évig, ha a szerelmének szembesülnie kell az elmúlással.
Az már tény, hogy az emberek várható életkora egyre kitolódik, így a közeli jövőben se lesz már olyan ritka a 100 évesnél idősebb ember, mint manapság. Ha belegondolunk abba, hogy ha "csak" pár száz évig élhetünk, ez is már jelentős változásokat idézhet elő a jövő társadalmában. Egyáltalán akarunk ilyen sokáig élni? Én a magam részéről még vagy 200 évig tengetném az életem itt a Földön.
Hány év lenne a nyugdíjkorhatár? Már most is tervezgetik a felemelését 65 évre. Tegyük fel, hogy akkor 100 év múlva ez a szám 100 év lenne. Nekem is még jó sokat kell dolgoznom a nyugdíjig, de akkor a következő generációknak vagy 70 évet kellene dolgozni a nyugdíjért. Az biztos, hogy jelentős változások következnének be a társadalomban. Gondoljunk csak bele, hogy akár még táncolhatnánk az ükunokánk esküvőjén is.
Röviden ennyit a témáról. A végeredményt meg majd meglátjuk, vagy meglátják az ükonokák. Kommentekben nyugodtan szabadjára engedhetitek ti is a képzeleteteket.
Sok filmet megnéz az évek során a filmkedvelő ember. A többségük azonban nem hagy maga után maradandó emléket. Vannak azonban olyan alkotások, amelyek maradandó emléket hagynak maguk után. Az ilyen darabokat az ember rendszerint újranézi. Vagy nem? Én biztos, hogy sok filmet megnéztem már többször is. Sokszor van olyan is, hogy egy filmet először feliratosan látok, majd később megnézem szinkronnal is.
Néhányat megemlítenék ezek közül. Legtöbbször (10-15) talán a Véres játékot láttam. Először olyan 12 évesen volt szerencsém hozzá, azóta is rendszeresen újranézem. Hasonlóan újranézős a Kickboxer is. A kedvenc filmjeimnél már láthattátok, hogy a lista élén A Gyűrűk Ura áll. A trilógiából az első részt kb. tízszer láttam. A lista többi filmjét is sokszor megnéztem már. Megemlíteném még a következő filmeket: Vissza a jövőbe trilógia, Halálos fegyver filmek, Szívtiprók, Asterix 12 próbája, Az oroszlánkirály, Aladdin, Vuk, A múmia, A hazafi, Csillagpor, Amerikai história X, Csinibaba, Die Hard 1-4, Az utolsó cserkész, Robin Hood és a tolvajok fejedelme, A szökevény, Tűzszekerek, Farkasokkal táncoló, Sacra Corona, Ace Ventura 2, Maverick stb. Látszik, hogy sok kedvencem van, és ezeket minimum kettőnél többször láttam.
Te melyik filmet nézed szívesen újra?
Ebben a bejegyzésben hazánk jövőbeni kilátásairól fogok elmélkedi, szóval akit ez nem érdekel, ne olvassa tovább! Jelenleg gazdasági válság sújtja nem csak a világot, hanem benne Magyarországot is, én mégis fontosabbnak látom a ránk nehezedő társadalmi problémákat. Azt mindenképpen leszögezném már az elején, hogy ha így folytatódik, minden, ahogy van, nem sok jóra számíthatunk. Hogy miért? Röviden, züllik az ország.
Nincs összetartás, senki nem foglalkozik a másik embererrel, mindenkit leterhelnek a mindennapok bajai, gondjai. Legalábbis azokat, akik dolgoznak, és így adóznak is. Sajnos nem vagyunk valami sokan, mert olyan "fejlett" a segélyezési rendszerünk, hogy rengeteg munkakorúnak egyszerűen nincs kedve dolgozni, mert úgyis eltartja az állam. Ez már így magában is eléggé nagy képtelenség, mivel nem vagyunk olyan fejlettek, hogy csak úgy osztogassunk a közözsből, azoknak is, akik (még egyszer hansúlyozom) nem akarnak dolgozni. Akik nem találnak munkát, de szeretnének dolgozni, az már egy másik történet. Ezt így a végtelenségig nem lehet csinálni, mert katasztrófa lesz a vége. Nem lehet mindent lenyeletni a dolgozó középosztállyal. A másik probléma - véleményem szerint - a családi pótlék. Ha valakinek 12 gyerek kell, mert annyira szereti a kis porontyokat, akkor ne adjon már az állam mind a 12 gyerek után közpénzből családi pótlékot. Maximálni kéne miondjuk három gyerekben ezt a számot, tehát ugynannyi juttatást kapna az is, akinek 3 gyereke van, és az is, akinek 12. Ne a pénzért szüljenek gyerekeket!
A fiatal korosztályból sokan nem maradnak itthon, mert nevetségesen alacsonyak a bérek, és nyugaton a többszörösét megkereshetik, így elhagyják Magyaroszágot, sokszor nem is jönnek haza. Eleve nincs is olyan erő, ami maradásra bírná őket. Mi lesz az országgal, ha a tanult emberek, az elit elhagyja? Kik fogják kivezetni a népet ebből a jelenlegi posványból? Mert az tény, hogy már egy pár éve csak süllyedünk, lehagynak a szomszédok a gazdasági fejlődésben, Nyugat-Európáról meg ne is beszéljünk. Legnagyobb hibás a politika, a politikusok, ott a szép parlamentünkben, akik közül sokan (legtöbben) semmirekellőek, megélhetési politikusok (tiszelet a néhány kivételnek), nem tudom milyen érdekekeket képviselnek, de nem a magyar népét, az biztos, leginkább csak a saját zsebükkel foglalkoznak. Ha viszont mégis az ország érdekeit tarták szem előtt, akkor még inkább ostorozom őket, mert ebben az esetben teljesen tehetségtelenek is.
A magyar embernek már nincs önbecsülése, nem hisz magában, már a szomszédok is lenéznek minket. Lásd a szlovákokat (ez megér majd egy külön bejegyzést). Gyakorlatilag, ami ebben az országban zajlik, az tragikomédia. A tizenévesekre ténék még ki pár mondat erejéig. Rajtuk már jól meglátszik, hogy milyen jövő vár ránk. Nem tisztelnek se Istent, se embert. Biztos sokan tapasztalják, miként viszonyulnak az idősebbekhez. Sokan közülük úgy viselkednek, mintha körülöttük forogna a világ. Me g lehet nézni, hogyan viselkednek a városokban az utcán és a tömegközlekedési eszközökön. Ha ők a jövő, akkor lehet, hogy tényleg megérett már a magyarság a pusztulásra és nincs remény. Mihamarabb szükség lenne az egyszerű emberekben is a változásra, mert ha minden így halad tovább, tényleg sötét jövő vár ránk.
Még sok egyéb problémát fel lehetne sorolni, de a lényeg az, hogy lehetnénk Európa egyik legfejlettebb állama is, ha hinnénk benne, tennénk érte és bíznánk magunkban, mert ha nem, 100 év múlva már csak történelem leszünk, egy bukott nemzet szomorú története.
A magyar tévécsatornák szeretik azt hangoztatni, hogy a nézőkért, a közönségért vannak, pedig tudjuk, hogy ez nem igaz, mert őket csak a reklámbevétel érdekli, tehát nem a nézők, hanem a nézettség a fontos. Van még ezeknek a csatornáknak közönségszolgálatuk is, lehet nekik e-mail-t írni, amire azonban nem nagyon szoktak válaszolni. Ezért gondoltam arra, hogy néhány kérdést, amire kíváncsi vagyok, ide írok. Levélre nem válaszolnak, ezt a bejegyzést se fogják olvasni, de így legalább nyoma marad mindennek.
RTL Klub:
TV2:
Viasat3:
Végezetül álljon még itt néhány sorozat, aminek a magyar premierje már időszerű lenne:
Terminator: The Sarah Connor Chronicles - elvileg tavasszal jön az RTL-re
The Big Bang Theory
Felicity
Greek