Szilveszterkor a bulizás mellett a humor játssza a főszerepet. Én most a jókedvet szeretném fokozni pár vicces jelenettel. Visszavezetés a munka világába, Hadházi László élményei a fogorvosnál, valamint egy régi Hacsek és Sajó jelenetet láthattok a Tovább után.
Most decemberben sikerült jó pár filmet megnéznem, de arra már nem lesz időm, hogy mindről külön írjak, így egy bejegyzésben most öt filmről írom le röviden a véleményemet. A Tovább után tehát pár sorban leírom a véleményemet a következő filmekről: Super 8, Ismeretlen férfi, Underground, Király!, Hanna.
Legutóbb márciusban olvashattatok egy ilyen bejegyzést. Úgy érzem, hogy most újra itt az idő, hogy kitérjünk a hazai sorozathelyzetre. Akkor egyedül az AXN reagált twitteren a bejegyzésre. Meglátjuk, hogy most van-e még rajtuk kívül jófej csatorna a hazai palettán.
Az utóbbi években jól álltunk a hazai premierekkel, de azóta a valóságshow-k nem sok helyet hagynak kedvenceinknek a műsorstruktúrákban. A Tovább mögött folytatom.
Kilenc rész ment le eddig a CW új misztikus tinisorozatából, amelyben a boszorkányság áll a középpontban. Sajnos az összkép nem lett annyira pozitív, mint a Vampire Diaries esetében. Hiányzik az a plusz a boszorkányoknál, ami a vámpíroknál megvan. Nálam eddig eléggé közepes sorozat a TSC. Szórakoztató, de nem nyújt semmi extrát, amitől azt érezném, hogy minden héten látnom kéne az új részeket.

A pilot egész érdekes történetet vázolt fel az érdeklődő nézőknek, de eddig nem igazán tudták kibontani se a történetben rejlő lehetőségeket, se a karaktereket. A főszereplőket is eléggé egydimenziósak eddig, a mellékszereplőkről meg nem is beszélve.
Apránként halad azért a történet, de igazából eddig csak egy meglepő húzásuk volt az íróknak, amire nem számítottam, szóval elég kiszámíthatóak az események. A szereplők gyakran ostobán viselkednek, a színészek meg elég gyenge alakítást nyújtanak. Az pozitívum viszont, hogy egyre több szál kezd kibontakozni.

Összességében azt mondom, hogy nem rossz sorozat a Secret Circle. Kikapcsolódásnak teljesen megfelel. Ha egy picit jobban koncentrálnának a misztikumra, a tinivonalat pedig visszaszorítanák, akkor jobban szórakoznék. Meglátjuk, hogy a 10. résztől ez hogyan sikerül majd az alkotóknak. Bővebben egyébként itt írtam a sorozatról.
2011 legjobb sorozatai után nézzük meg, hogy kik voltak idén a legszebbek a tévé képernyőin. (Tavalyi lista) Csak olyan színésznő került a listára, akit idén láttam valamelyik sorozatban. Természetesen ez is egy erősen szubjektív lista. A sorrend nem is túl lényeges; lehet, hogy holnap már máshogy állítanám össze a listát. A képekre kattintva egyébként további fényképek érhetőek a színésznőkről.
10. Sarah Michelle Gellar (34)
Az egykori Buffy idén tért vissza a tévébe. A Ringer nem lett éppen a legjobb sorozat, de ahhoz elég volt, hogy Sarah felkerüljön a listára. Tíz éve még simán első lett volna.
A hagyományokhoz híven, idén is összegyűjtöttem azokat a filmeket, amelyekre érdemes lesz odafigyelni a következő esztendőben. Szigorúan csak azok szerepelnek az összeállításban, amelyek engem érdekelnek. A szokásostól eltérően most inkább csak felsorolásjelleggel szedtem össze a címeket. Aki bővebb kitekintést szeretne, annak javaslom Koimbra összeállításait. A premiereket, ahol csak lehetett, magyar szempontból vettem figyelembe.
A szezon végi toplista talán teljesebb képet ad az egyes sorozatokról, de muszáj külön is értékelnem a 2011-es teljesítményeket. Volt pár sorozat, amelyek közül tudtam válogatni, de nyilván ne tudom lefedni a teljes kínálatot. Tavaly ezek voltak a kedvenceim, a tízes mezőny pedig elég sokat változott nálam egy év alatt. Vannak sorozatok, amelyeket most is nézek, de már nem tudtak beférni a legjobbak közé, mert romlott a minőségük, vagy csak jöttek helyettük jobbak.
Az biztos, hogy sokat kellett gondolkodnom a sorrenden. A dobogó nem volt kérdéses, de a lista vége már igen, hiszen van pár sorozat, amelyik nem fért a tízbe. Ezeken a kimaradókon (vagy éppen bent maradókon) sokat gondolkodtam. A következő sorozatok voltak a kedvenceim 2011-ben.
Már csak pár nap van hátra 2011-ből, így hamarosan visszatérnek a szünetelő kedvenceink, illetve indulnak új évadok és új sorozatok is. Ezeket a premiereket szedtem össze a Tovább után. Nem teljes a lista. Félkövérrel kiemeltem azokat, amelyek engem is érintenek majd. Lesz mit nézni.
Mostanában nagyon rákattantam a Holdviolára. Hallottam már tőlük korábban is pár számot, de csak az utóbbi napokban hallgattam meg úgy a számaikat, hogy tényleg oda is figyeltem rájuk. Ez most az egyik kedvencem.
Nem nagy eresztés eddig a sorozat, de ez a középszer is egész kellemes szórakozást nyújt számomra. A hangulat és helyszín remek, főleg az erdőben játszódó jelenetek fogtak eddig meg. A különböző lények elég furák nekem, na meg sok extrát se nagyon mutatnak azon túl, hogy szeretnek embert enni; tisztelet a kivételnek, hiszen itt a szörnyek között is vannak érző szívű teremtménynek. A címszereplőnél pedig esélyegyenlőség van, ami szokatlan egy Grimmtől; a mesebeli szörnyszülöttek legalábbis furcsállják ezt.

Az epizódok 5 és 6 pont között mozognak, szóval a közepestől picit jobb az összkép, kivéve az 1×05-öt, ami borzasztóan unalmas (3/10) rész volt, de szerencsére úgy néz ki, hogy ez csak egy megbicsaklás volt a Grimm életében.
A legjobb karakter egyértelműen Monroe. Erre azt hiszem, hogy az írók is idejében ráébredtek, mert az utóbbi két részben már több játékidőt kapott, ami örvendetes. A főszereplő se rossz, de igazán akkor tudna kibontakozni a karakter, ha az aktuális esetek mellett a főszálat is egyre jobban elmélyítenék. Ezt egyelőre hanyagolják. A nyomozások egyébként nem túl fantáziadúsak, de a körítéssel eladhatóak, így pedig pozitív lesz nálam az összkép.

Összességében egy közepes újonc a Grimm, amely mutat egy kis hasonlóságot a Supernatural-lel és az Angellel. Persze nem érhet fel az említett két sorozattal, de van még bőven lehetősége a javulásra. A lehetőség megvan benne, én pedig maradok a folytatásra is, hogy ezt ki is derítsem. Van még pár mellékszereplő is, akik eddig csak érintőlegesen szerepeltek. Biztosan kapnak majd ők is több teret a következő epizódban.
Elérkeztünk az utolsó kérdéshez. Ezúttal talán még nehezebb lesz a választás, mivel az összes létező sorozatból csak egyet lehet kiválasztani. A kérdés tehát:
Melyik minden idők legjobb sorozata?
A kérdés egyszerű, de vajon a válasz is az lesz? Tényleg csak egyet írjatok.
A játék tehát véget ért, köszönöm a lelkes kommentelőknek a részvételt, remélem, hogy élveztétek. A két ünnep között még lehet pótolni a kihagyott kérdéseket. Január elején aztán megpróbálom összesíteni az eredményeket.
Sokáig kérdéses volt, hogy fehér lesz-e a karácsony, de reggelre nálunk fehérbe öltözött a táj. Mielőtt a jókívánságokra térnék, nem mehetek el szó nélkül az ünnep amerikainzálódása mellett. Karácsonykor ugye Jézus születését ünnepeljek, Magyarországon a Jézuska hozza az ajándékot, nem pedig a Mikulás. Sajnos mostanában egyre jobban összemossák a Mikulást a karácsonnyal (az előbbire van nekünk külön ünnepünk). Mikulás mászik a házak oldalán, az egyes bevásárlóközpontokban a Mikulás buzdítja vásárlásra az embereket. Ez nekem nagyon nem tetszik. Nem kéne minden hagyományunkat a globalizáció oltárán feláldozni.
Viszont ez most mind mellékes, hiszen mindjárt itt a szenteste, amikor megajándékozzuk egymást karácsony alkalmából. Feldíszítjük a karácsonyfát, becsomagoljuk az ajándékokat, a gyerekek várják a Jézuskát, majd elfogyasztjuk a karácsonyi vacsorát.
Teljen ez az ünnep mindenkinek békésen, boldogan. Én ezúton kívánok minden kedves olvasómnak áldott karácsonyt!
A Tovább után két új karácsonyi dallal, valamint Ady Endre karácsonyi versével (előadja Szabó Gyula) hangolódhatunk az ünnepre. A Karácsonyi álom klipje mondjuk eléggé amerikanizált lett, de a szám elég hangulatos lett.
Szintén közkívánatra következik a következő kérdés, ami a legszebb ünneppel lesz kapcsolatos. A mai kérdés tehát:
Melyik a legjobb karácsonyi epizód?
Ha lehet, akkor csak egy epizódot írjatok (jöhet linkben maga az epizód is). Holnap pedig jön az utolsó kérdés.
Na ilyen egy jó vámpíros film! Nem foglalkozik a mai trenddel, hanem egyszerűen visszatértek a vámpír hagyományokhoz. Nincs fényben járás, nincs hősszerelmes vámpír, hanem csak arra koncentrál az éj teremtménye, amire szüksége van, vagyis a vérre.

A vámpír nem haverkodik, nem próbál jó szomszéd lenni, csak annyira próbál a társadalom részeként élni, hogy ne tűnjön fel a halandóknak, hogy ő bizony különbözik tőlük. Ilyen vámpír Jerry. Hál' Istennek nem egy trendi remake lett a Frászkarika, mondjuk anyagi szempontból ez bukást jelenet a stúdiónak, de mi nézők, kaptunk egy jó filmet. Mert a Frászkarika jó film lett. Sőt, baromi jó. Élvezetes, sötét, humoros, akciódús, bár egyáltalán nem félelmetes horror-vígjáték lett.

A történet egy percig nem ül le, végig a székbe szegezi a nézőt a film. Colin Farrel óriási átéléssel játszott, de a többi színész is teljesen rendben volt. Ki kell emelnem még Anton Yelchint (A hódkóros), aki előtt még szép jövő állhat. Nem ez az első szerep, ahol tanúbizonyságot adott tehetségéről. Aztán itt van még a szintén kiemelkedő alakítást nyújtó David Tennant is.
Ha a hangulat magával ragad az első percekben, akkor már biztos lehetsz benne, hogy nem fog csalódást okozni számodra a film. Nem vacakolnak a hosszú propozícióval, pár perc alatt rögtön a lényegre térnek. A Frászakrika nem árul zsákbamacskát, itt az ember csak óriási szerencsével élheti túl a játékidőt a stáblistáig.

A film nekem nagyon bejött. Egy elég okosan felépített történetet láthatunk, jó színészekkel, igazi horror hangulattal, ütős dumákkal és remek rendezéssel. Ráadásul még a ma oly' divatos tinivámpír mániának is ad egy gyomrost a Frászkarika. Kár, hogy pont az ilyen filmek buknak nagyot a mozikban. Csak ajánlani tudom. Értékelésem: 80%.
Mivel többen is jeleztétek, hogy a magyar sorozatokra is rá lehetne kérdezni, így meghajlok az olvasók akarata előtt. Az utóbbi években nem sok maradandó magyar sorozat született, de talán mindenki ki tud majd választani egyet az elmúlt évtizedekből. A kérdés tehát:
Melyik a legjobb magyar sorozat?
A cím mellé jöhet indoklás is, valamint - főleg a régi sorozatoknál - linkelni is lehet egy-két részletet a sorozatból.
u.i.: Az utolsó két kérdés a délelőtti órákban fog érkezni. A JAws-on meg el ne felejtsetek szavazni.
Csak egy perces, de nagyon hangulatos kis előzetest láthatunk. A premier nálunk már május végén esedékes, szóval hamarabb láthatjuk, mint az amerikaiak. A posztert itt találjátok.
Újra a végére értem a Tűz és Jég dala 3. kötetének is, így a folytatás már teljesen újdonság lesz számomra. Mondjuk a Kardok vihara is tartogatott olyan fordulatot, amire már nem emlékeztem, de ezek a fejlemények csak kisebb szereplőkhöz kötődnek.
Az biztos, Martin szereti kínozni az olvasóit. Egyszerűen élvezi, hogy a földbe döngöli az egyes karaktereket, főleg ha a pozitívabb szereplőkről van szó. A kötet tartogatott olyan fordulatokat, amikor az ember csak nézett maga elé. Amikor már örülne az olvasó, hogy jóra fordulnak a dolgok, akkor jön az író, kinyúl a könyvből, majd jól orrba vágja a kedves olvasót. Teszi ezt többször is ebben a kötetben.
A könyv címe azt sugallná, hogy nagy összecsapásokról olvashatunk majd, de ezúttal is inkább az intrika áll a középpontban. Martin gyönyörűen terelgeti a szereplőket a céljaik, vagy éppen a végzetük felé.
Természetesen most is kapunk új szereplőket, akik a későbbiekben majd fontosak lehetnek. Életbiztosítást azonban nem kötne velük egy biztosító sem, mivel tudják, hogy a sorsukat Martin írja. Martin pedig nem az az író, aki a békés nyugdíjas kor felé terelgetné a karaktereit.
A színvonal maradt ugyanaz, amit már az előző két kötet alatt is megszokhattunk. A halálozási ráta szintén magas, ez meg különösen akkor fájó, ha az egyik kedvencünket veszítjük el.
A történet bizonyos pontokon rendesen haladt előre, míg más helyeken csak igen lassan bontakozik ki a cselekmény. Több titokról is lehullott azonban a lepel, és biztos vagyok benne, hogy mindenki számára volt ezek között meglepő felfedezés.
Spoilerek nélkül csak annyit mondhatok, hogy nem minden karakter áll nálam ugyanazon a szinten, mint a kötet elején. Jaime például nőtt a szememben, de Tyrion már nem ugyanaz, aki korábban volt. Legalábbis az én szememben.
Úgy látom, hogy az év legjobb sorozatát se volt könnyű kiválasztanotok, de most még nagyobb gondban lesztek. A mai kérdés:
Melyik volt 2011 legjobb epizódja?
Nagyjából minden sorozat szüneten van már, így lehet válogatni a több száz 2011-es epizódból. Lehet, hogy nem is a legjobb sorozat hozta a legjobb epizódot, szóval igazán kíváncsi vagyok a válaszokra. A szabály most is ugyanaz, mint eddig: csak egy maradhat.
A blogon nem nagyon esett szó erről a sorozatról, pedig a jelenlegi szériák egyik legjobb „szuperhősös” sorozata. Igazán nem is lehet szuperhősösnek nevezni őket, hiszen a főszereplők nem kimondottam olyanok, mint Batman vagy Pókember. A sorozat alapja, hogy pár „bűnözőt” közmunkára ítélnek, amikor is egy furcsa vihar csap le a városukra. Ennek köszönhetően ők és még rajtuk kívül sokan különleges képességeket kapnak. A további részletek a kép alatt spoileresen.

Már csak egy hónap, és megérkezik a 2. évad. Jó lesz? Várjátok már? Az előzetes alapján marad minden a régiben.
Mindannyiunk életében van egy olyan sorozat, ami elindított minket a sorozatfüggőség felé. Ma este kiderül, hogy kinek melyik sorozat volt az a bizonyos mérföldkő az életében. A kérdés tehát:
Melyik sorozat miatt lettél sorozatfüggő?
Természetesen ismét csak egyet lehet megemlíteni, de mellé most még inkább szükség lenne egy kis magyarázatra is.
Ahogy azt ígérték, újra lesznek tévéfilmek az m1-en. Én mondjuk nem rajongok túlzottan a műfajért, de a leírások alapján érdekesnek tűnnek a filmek, így mégis kíváncsi vagyok rájuk. A magyar mozifilmek úgyis leáldozóban vannak, hátha a tévében jobb alkotásokat láthatunk idén karácsonykor.
Három tévéfilmről van szó, amelyeket 24-én, 25-én és 26-án este ad le az m1. Matula kalandpark, Égi madár és Utolsó rapszódia. A Tovább után pár mondatban ismertetem a filmeket.
Megérkezett végre A Hobbit első részének előzetese, ami visszahozza a tíz évvel ezelőtti Gyűrűk Ura hangulatot. A könyv szerintem jóval gyerekesebb, mint A Gyűrűk Ura, szóval itt az alapanyagon csak javíthatott Peter Jackson. Azt viszont nem értem, hogy hogyan lesz egy rövidke regényből két film is. A poszter után láthatjátok az első trailert is.

Lassan már minden sorozat lepihen az ünnepekre, így talán már el tudjuk dönteni, hogy melyik sorozat volt idén a legjobb. Néztük már külön a drámákat, a szitkomokat, az újoncokat, a kábeles és országos sorozatokat, de 2011 legjobbjára még nem kérdeztem rá. Szóval a kérdés:
Melyik az év legjobb sorozata?
Azt hiszem, hogy van miből válogatni, hiszen voltak itt az éven remek sorozatok, de azt az egyet nem lesz könnyű kiválasztani. Azt kérném még, hogy indokoljuk is meg a válaszunkat.
Most egy kis szünetre vonul a Person of Interest is, de nem kell izgulni, mivel csak január közepéig kell nélkülöznünk a New York-i igazságosztót, és nem kevésbé titokzatos segítőjét. Ismét egy jó részt kaptunk a szünet előtt, ami gyakorlatilag azt a szintet hozta, amit az utóbbi hetekben már megszokhattunk a sorozattól. Spoileresen folytatom.

Nincsenek is már olyan messze azok az új részek. A Vámpírnaplókkal természetesen naprakész vagyok, de a Secret Circle-ből még van három rész lemaradásom.
Ezen a képen azért egy cseppet túlzásba vitték a photoshopot. Szegény Britt Robertsonra rá se lehet ismerni. Kattintásra nagyobb lesz a kép.
Itt a kedvező alkalom, hogy megmutassam a pár napja már elérhető posztert, valamint azt a két kis videót, amely az első előzetes közeledtét hivatott beharangozni. Részemről a legvártabb 2012-es film a Prometheus.

Jézus Krisztus! Nem, nem tévesztettem el a bejegyzés címét, de a Megváltót elég gyakran emlegették már az elmúlt négy évadban a szereplők. Na nem a templomban, hanem akkor, amikor valami bonyodalom adódott a törvényen kívüli klubtagok életében. Kicsit már megmosolyogtató volt számomra, hogy szinte minden részben elhangzott egyszer-kétszer Jézus neve. A rendhagyó bevezető után akkor most már tényleg a tárgyra térek.

A 14. résszel véget ért a sorozat 4. évada is. Nem volt olyan jó ez a finálé, mint az előző, de egyáltalán nem okozott csalódást. Talán kicsit lassú volt így, hogy két részre nyújtották el az évadzárást, de a 4×14 nekem jobban tetszett, mint a 4×13. Spoileresen folytatom.
Minden sorozat véget ér egyszer, de nem biztos, hogy a színészek újra kapnak állandó munkát egy másik sorozatban. Akár teljesen el is tűnhetnek a tévéből. Jobbik eset persze, ha a mozivásznakon látjuk újra őket, de ez csak kivételes esetekben van így. Szóval vannak olyan korábbi kedvenceink, akik jelenleg nem láthatóak egyik sorozatban sem. A kérdés tehát egyszerű:
Ki hiányzik a sorozatokból?
Most is egy színészt és egy színésznőt lehet megnevezni.
Wes Craven, a Sikoly 4 előtt még rendezett egy másik slashert, ami eléggé vacak lett. Pedig minden adott lenne egy jó kis horrorhoz, csak éppen mégsem lett az. A trailer után pedig valami igazán jó kis tinihorrort várna az ember, de sajnos most csalódni kellett.

Röviden vázolnám a történetet. Van egy kisváros, ahol egy kaszabolós gyilkos szedi áldozatait, egészen addig, míg hidegre nem teszi őt a rendőrség. A holttest viszont sose kerül elő, így lesz az egyszerű mezei sorozatgyilkosból legenda, aki "halálának" bármelyik évfordulóján visszatérhet. Színesíti még a történetet az is, hogy éppen azon az éjjel született hét gyermek. 16 évvel később vesszük fel a történet fonalát, amikor a kisváros lélekszáma fogyatkozni kezd.
A gyilkos jön, gyilkol, a tinik hullanak, aztán nagyjából ennyi. Jó, a főszereplő srácot és haverjait kicsit jobban is megismerjük, meg azért van néhány kisebb csavar is a sztoriban. Néha viszont úgy tűnt, hogy Craven se tudta igazán, mit is akar kihozni ebből a filmből. A gyilkos nem elég karizmatikus, a tinik meg nem szimpatikusak, így nem igazán lehet értük izgulni.

Egy jó forgatókönyv nem ártott volna a filmhez. A színészek se voltak túl meggyőzőek, akik egyébként nem túl ismert arcok.
A film sajnos a közepes szintet sem éri el. Nincs benne elég erő és feszültség, a karakterek nullák, az izgalom meg csak pislákol időnként. A film első percei a legjobbak, utána viszont jön az unalom és a kötelező belezés. Nyugodtan kihagyhatjátok. Értékelésem: 40%