"Robert E. Howard a fantasy irodalom klasszikusa". Így kezdi Kornya Zsolt a kötetet, és én is így tudnám megfogalmazni, hogy miért érdemes elolvasni a Kull király és az ősök című elbeszélésgyűjteményt. A kimmériai Conan alakjával Howard örökre beírta magát a fantasy műfaj gyökereibe, azonban nem csak a duzzadó izmú barbár vagy éppen a sötét Solomon Kane történetei miatt érdemes őt megjegyezni.

Már korábban is voltak olyan próbálkozásai, amelyek előre vetítik a későbbi munkásságát, s önmagukban is nagyszerűek. Az általa megteremtett univerzum a Földön létező civilizáció őskorába viszi vissza az olvasóit. Ez a világ a ma ismert ókor előtt helyezkedik el, de mégis sok tulajdonságban rokon vele. Az író vegyíti a mítoszokat és mondákat az ősember fejlődősével, rendkívül mozgalmas és gazdag történelmet hoz létre ez által. A Neander-völgyi népekből újabbak sarjadnak, Asgard, Atlantisz és a Styx folyó jelenik meg és keveredik olyan kitalált elemekkel, mint a hybóriaiak vagy a hyrkánok népe, míg végül bemutatja a ma ismert népcsoportok - britek, egyiptomiak, arabok, hunok - eredetét. Ebben a történelmi korban játszódnak le elbeszéléseinek nagy része. Először találkozhatunk a crô-magnoni emberrel, aki ádáz harcát vívja a Neander-völgyiek ellen, de az író folyamatosan a saját világát helyezi előtérbe.

Kull király, az atlantiszi barbár a Valúzia ura lesz, csatákat nyer és összeesküvéseket leplez le, mindezt a kibontakozó kard-és-boszorkányság (sword & sorcery) berkein belül. A hangsúly még nem a varázslatokon van, sokkal inkább a kemény, harcias, bátor és erős férfiakon, azonban már megjelennek a mágusok is. Végül eljutunk a hybóriai korig, melyet visszaemlékezésekből - James Allison, a rokkant texasi meséli el reinkarnációinak életét - ismerünk meg. Sajnos az elbeszélések jelentős része befejezetlen maradt. Howard még nem regényeket adott ki, akkoriban nem volt kultúrája a fantasy-nek. A Weird Tales folyóirat hasábjain jelentette meg írásait, így sokszor kiszolgáltatottá vált a szerkesztőjével szemben. Azonban azokat az írásokat, amelyeket befejezett, már jóval nagyobb lelkesedéssel olvashatjuk. Ugyan nem biztos, hogy megfelel a ma uralkodó hangulatnak - hiányoznak az epikus ütközetek, az udvari intrikák és a különös lények -, azonban mégis egy megismerhető, elképzelhető és átélhető világban kalandozhatunk.

Kisebb, egymással csak lazán összefüggő történetek alkotják a kötetet, melyeknek a befejezett része mindenképpen izgalmas és érdekes. A magyar kiadás kellemesre (és közel hibamentesre) sikerült, sokat segít a megértésben, hogy minden próza és vers előtt található egy rövid összefoglaló a megírás körülményeiről, későbbi felhasználásáról. Helyet kap a kötetben egy térkép is, melyet örömmel fogadtam, még ha túl komoly szerepe nincs is. Továbbá egy történeti esszé is olvasható, melyből behatóan megismerhetjük a Howard által teremtett kor történelmét, és rögtön utána sajnálhatjuk, hogy nem írt vaskos regényeket belőlük.

Összességében ajánlom a Kull király és az ősöket mindenkinek, aki érdeklődik a fantasy gyökerei, a kezdeti időszakok iránt, nekik fog igazán élményt nyújtani ez a kötet. Ha pontozni kellene, 8/10 lenne az eredmény. A Delta Vision kiadó (akiknek köszönöm a könyvet) MesterMűvek sorozatának nyitó darabja a kötet, reménykedhetünk folytatásban is.